Gróf Mikó Imre mellszobrát, Petrovits István alkotását ünnepélyesen felavatták jún. 1-jén, Zabolán. /A Hét (Bukarest), 25. sz./
1991. július 16.
Szoborállítók címmel írt Magyari Lajos a Háromszék megyében felállított szobrokról. A hetvenes években Kőrösi Csoma Sándor két szobra került köztérre, az egyik Kovászna főterére /Jecza Péter alkotása/, a másik Csomakőrösre /Orbán Áron munkája/. Sepsiszentgyörgyön állították fel Gábor Áron szobrát, mellszobrot kapott Lázár Mihály. Szobotka András egész alakos Dózsa szobra Dálnok közepére került. A községi út elágazásánál megtiltották, hogy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet Dálnokra, Dózsa György szülőfalujára. Gábor Áron "ágyús" szobrát, Nagyvarjasi Oláh munkáját úgy kellett "hazalopni" Nagyváradról, mert az egykori tüzérakadémia előtt álló szobor először a Kőrösvidéki Múzeum kertjébe, majd szinte a szeméttárolójába került. Viszontagságos volt a véceri 1848-49-es emlékoszlop sorsa: ledöntötték, újra felállították, végül sok küzdelem árán ma is áll Tornai András műve. Márkosfalván Barabás Miklós szobra áll, Csernátonban pedig - amúgy félillegálisan - talapzatra került Bod Péter és Végh Antal mellszobra. Román szobrokat helyeztek el Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön a román katona emlékművét, majd a Mihai Viteazul szoborcsoportot. 1989 után a magyar szobrok rongálása következett: meggyalázták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, teljesen tönkretették az erdődi Petőfi-emlékművet, Kovásznán - több ízben - olajfestékkel mázolták be Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a vandál támadások nem kímélték a Bolyaiak marosvásárhelyi szobrát, a Kölcsey-emléktáblát, összetörték a magyar személyiségek nevét viselő iskolatáblákat, magyar és román templomokat gyújtottak föl. Nemrég azt követelte a Vatra Romaneasca, hogy Erdélyben le kell rombolni minden olyan műemléket, szobrot, amely sérti "a román nép méltóságát". Mindennek ellenére a megyében új szobrokat állítottak, Zabolán a Mikó Imre-mellszobrot /Petrovits István műve/, Nagyajtán Kriza János szobrot /Jecza Péter műve/. /Magyari Lajos: Szoborállítók = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./
1991. augusztus 20.
A Kárpát-medence magyar nyelvterületein közösségi munkát végző értelmiségiek 1991. aug. 9-20-a között Budaörsön, az Illyés Gyula Gimnáziumban önismereti és vezetőképző népfőiskolán vettek részt. A Magyar Népfőiskolai Társaság, a Határon Túli Magyarok Titkársága, a Székely Kör, a Rákóczi Szövetség támogatásával létrejött népfőiskola résztvevői megvitatták a régió gondjait, a határon túli magyarság legégetőbb kérdéseit, a kisebbségi intézmények helyzetét, a könyvkiadás, a folyóiratcsere lehetőségét, az oktatási törvények, a tankönyvek, a továbbképzés helyzetét, a honismereti táborok, a közgyűjtemények, a kulturális élet finanszírozását, az egyházak megtartó erejét. A résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki és elhatározták, hogy a szervezési forma közösségi háttereként létrehozzák a Balázs Ferenc Népfőiskolai Társaságot, Az anyagi háttér biztosítására alapítvány létrehozását, az anyagi háttér biztosítására Mikó Imre Alapítvány létrehozását tervezik. /Boldizsár Zeyk Imre: Népfőiskola - kisebbségi fórum. = Művelődés (Kolozsvár), 1992. január/
1992. február 6.
Kolozsvárott a Klinikák /volt Mikó/ utcájában febr. 1-jén megnyílt a Mikó Imre Könyvtár. Pillich Katalin könyvtárigazgató elmondta, hogy ez a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány egyik központi bázisa, a közeljövőben Erdély nagyobb városaiban 10-12 hasonló könyvtár megnyitása következik, és további 25-30 a kisebb településeken. A Mikó Imre Könyvtár húszezer kötetes állománya a dunaújvárosi Kölcsey Könyvtár ajándéka. Az új könyvtár önellátásra rendezkedett be, könyv- és lapárusítással, filmvetítéssel is foglalkoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./
1992. május 24.
Máj. 21-24-e között Torockón rendezte meg a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ az Erdélyi Diákújságíró Találkozót. Megjelentek többek között a Kavics /Ady Endre Líceum, Nagyvárad/, a Csiky-Csuky /Csíki Gergely L., Arad/, a Juventus /Bartók Béla L., Temesvár/, a Képződmény /Benedek Elek L., Székelyudvarhely/, a Szellem /Mikó Imre L., Sepsiszentgyörgy/, Ergo /Márton Áron L., Csíkszereda/, Guguc /Zilah/, Tentamen /Bolyai Farkas L., Marosvásárhely/, Visszhang /Áprily Lajos L., Brassó/, Remény /Brassai Sámuel L., Kolozsvár/, Kotta Nélkül /Báthory István L., Kolozsvár/, a kézdivásárhelyi Isa, a kovásznai Füles Hírek és a szovátai Szünet szerkesztői. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
1992. május 31.
Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1992. június 20.
Jún. 20-a az erdélyi magyar tudományosság számvetésének napja volt, ekkor tartotta Kolozsváron, a Protestáns Teológia épületében éves közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az újjáalakult EME vállalta a Mikó Imre által 1859-ben alapított egyesület hagyományát: hozzájárulni az erdélyi magyar tudományműveléshez, előadások, vándorgyűlések szervezése, az Erdélyi Tudományos Füzetek kiadása, az Erdélyi Múzeum folyóirat megjelentetése, a tudományos kutatás ösztönzése. Az elmúlt évben havonta tartottak felolvasó üléseket. A kutatók nemzetközi szimpóziumokat tartottak. Megszülettek a tervek /az erdélyi magyarság rövid történetének kiadása, a romániai magyar nyelvjárások atlaszának, a helynevek gyűjteményének sajtó alá rendezése stb./. Fiatalok indultak külföldi tanulmányutakra. Az intézményesülésnek gondjai is vannak: székhely kellene a bővülő könyvtárnak kutató intézetekre is szükség lenne. /Kötő József: Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az intézményesülés gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1992. július 1.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jún. 20-án Kolozsváron tartotta éves közgyűlését. Jakó Zsigmond elnöki megnyitójában beszámolt az 1990. okt. 27-én tartott, előző közgyűlés óta eltelt időszakról. A teljes politikai és jogi bizonytalanságban, az "ellenséges légkörben energiánk jelentős részét munka helyett a védekezésre pazarolva" csak vegetálni lehet. Anyanyelvű tudományosság nélkül nincs értelmiség. Az EME támogatására létrehozták a Gróf Mikó Imre Alapítványt. - Nemcsak kutatókban fogyatkoztak meg vészesen, hanem az emberek mentalitása is megváltozott. Meggyérült azok sora, akik saját érdekeinken túlmenően is dolgoznak a magyar tudományosság feltámasztásáért. Egyelőre kevés az aktív tudományos dolgozójuk. Remény lehet rá, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány pályázatain kiküldhető 15-20 ösztöndíjasból több esztendő alatt kialakítható a fiatal kutatói törzsgárda. Eredményes, korszerű tudományművelés nem képzelhető el intézményi keretek nélkül. Mindez csak állami költségvetésből fenntartott anyanyelvű felsőoktatási intézményekkel oldható meg. Szükség van nemzetiségi erőforrásokból működtetett kutatóintézetre, ehhez épület is kell. /Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar tudományosság jövőjéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1992. október 5.
Az erdélyi magyar tudományosság, az Erdélyi Múzeum Egyesület támogatására létrejött Gróf Mikó Imre Alapítvány felhívását közölte a lap. /Magyar Nemzet, okt. 5./
1993. július 2.
A nemrégiben született szociáldemokrata-újbaloldali platform az RMDSZ nyolcadik platformja, ennek egyik kezdeményezője, Bitay Ödön hangsúlyozta a szocialista eszmevilág jelentőségét, a szocialista eszmék Nyugaton ma is meghatározó szerepet játszanak. Bitay közölte, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete szervezői között van, az a tervük, hogy a magyar dolgozók érdekvédelmi szervezetét mindegyik erdélyi megyében létrehozzák. /Bíró Béla. A nyolcadik. = Brassói Lapok, júl. 2-8./ Fábián Ernő értékelte az újbaloldaliak platformját: miért új, amikor marxista-leninista fogalmak hemzsegnek benne. Hogyan kíván alternatívát, ha az RMDSZ programjáról lényeges kérdésekben nincs eltérő nézete? Nem léphetnek fel úgy, hogy egyedül ők képviselik a dolgozókat. Platformot alakítani azonban joguk van. /Fábián Ernő: Az újbaloldaliak platformjáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./Mikó Imre szintén elmarasztalta a szociáldemokrata-újbaloldali platformot. /Mikó Imre: Balra át? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1993. július 29.
Bodó Levente műtermében, Szentegyházán Gábor Áron és Mikó Imre portréi után II. Rákóczi Ferenc mellszobrát készíti. A szobrot a Julianus Alapítvány rendelte meg, a Beszterce-Naszód megyei Vicén fogják felállítani nov. 13-án. /Ferencz Imre: Szobor készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./
1993. december 15.
A Heltai Alapítvány bejegyzése 1990 őszén volt, de ezt csak 1992. február 15-én jelentették be nyilvánosan, megvárták a tervezett magyar könyvtári hálózat első láncszemének a kolozsvári Mikó Könyvtárnak a febr. 1-jei megnyitóját, ismertette tevékenységüket Pillich László. A Heltai Alapítvány a könyvtárszakmát és a közművelődés lényeges elemeit igyekszik átfogni. Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány kuratóriumának tagjai: Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója, Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, Gábor Dénes, a Könyvesház szerkesztője, Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Kötő József, az EMKE jegyzője, Pillich Katalin, a kolozsvári Mikó Imre Könyvtár főkönyvtárosa, Tavaszi Hajnal, a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár könyvtárosa és Pillich László, a kuratórium elnöke. A Mikó Imre Könyvtár alapja a Dunaújvárostól kapott volt szakszervezeti könyvtár 20 ezer darabos állománya. Egy kolozsvári könyvtárosnő végrendeletében ingatlanát a Heltai Alapítványnak adományozta. 1992-ben Zilahon is sikerült - szintén adományozás eredményként - kultúrközpontot nyitni, ahova többezer kötetes könyvtárat telepítettek. Nagybányán az ottani Misztótfalusi Kis Miklós Társaságnak adományoztak szintén többezer kötetes könyvtárat. Dicsőszentmártonba is jelentős mennyiségű könyvet juttattak. A következő állomások: Déva és Torda, majd a tervek szerint Dés. Az alapítvány fenntartását szolgálják a Heltai Kft-k, amelyek könyvkereskedelemmel, könyvtári bútorzat forgalmazásával, nyelvoltatással és rendezvényszervezéssel foglalkoznak. Nyelvoktatásuk eredményes. /Krajnik-Nagy Károly: Közművelődési alapítvány, nyereséges káeftékkel. Beszélgetés Pillich Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1995. január 31.
Jan. 26-án Budapesten először mutatkozott be az újjáalakult Erdélyi Múzeum Egyesület /EME/, a Collegium Budapest várbeli előadótermében tudományos ülésszakot tartottak. Az erdélyi előadók között szerepelt Benkő Samu, Tövissi József, Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, Wolf Rudolf és Nagy György. - Az 1990-ben újjáalakult EME nem kapta vissza könyvtárát és gyűjteményeit, az államtól támogatást sem kap. A segítséget az alapítványok adják, elsősorban az Illyés Alapítvány, emellett az anyaországban 1990-ben létrejött Mikó Imre Alapítvány. - Hozzá kell látni az erdélyi magyar tudományos intézményrendszer kiépítéséhez, egy kétmilliós nemzetiségnek erre szüksége van, állapította meg Benkő Samu, az EME elnöke. - A kolozsvári egyetemen 1994-ben beindult a magyar nyelvű geológusképzés, nyilatkozta Tövissi József, a Kolozsváron 1989-ben nyugdíjazott földrajz- és geológiaprofesszor, aki jelenleg óraadóként Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a Hyperion távoktató főiskolán tanít. /Magyar Nemzet, jan. 31./ A meghívón felsorolták az előadások címeit.
1995. február 9.
A marosvásárhelyi rádió vezetősége fegyelmi eljárást kezdeményezett Oláh Gáll Elvíra rádiós szerkesztő ellen "sovén, románellenes hangvételű kommentárok miatt". Oláh Gáll Elvíra az 1994. nov. 28-i adásban Mikó Imre 22 év - az erdélyi magyarság politikai története című könyvéből idézett egy jelenetet: a román parlamentben 1932-ben az egyik képviselő felelőségre vonta a Magyar Pártot, hogy miért maradt távol a gyulafehérvári ünnepségtől. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Audiovizuális Kollégiuma tiltakozik a fegyelmi eljárás miatt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1995. május 5.
Kolozsváron a Heltai Alapítvány működteti a Mikó Imre Közkönyvtárat, mintegy 40 ezer kötetes állománya van és 1500 beiratkozott olvasója. Pillich László felveti, hogy egyesíteni kellene a városban levő többi könyvtárakat, hiszen van a KMDSZ-nek, a MADISZ-nak, a Bolyai Társaságnak, a Collegium Transsylvanicumnak, az EMT-nek, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek és a Sajtóháznak is könyvtára. Egyre nehezebb több könyvtárat fenntartani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1995. november 28.
A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület ülésén Nagy György József elnök ismertette a közeljövőre vonatkozó és az 1996. évi terveket. Ötéves hallgatás után újjászerveződött az Arany János Irodalmi Kör. Mikó Imre lelkész elmondta, hogy aug. 3-11-e között zajlanak majd a Református Világtalálkozó nagyszalontai rendezvényei. Erre az alkalomra tervezik a városalapító Bocskai István fejedelem egészalakos szobrának felállítását. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./
1995. november 28.
Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elkészítette Háromszék szellemi térképét, összegyűjtve azokat, akiknek emlékét nem örökítették meg. A székelyföldi városok között Sepsiszentgyörgy áll a legrosszabbul. Kónya Ádám szerint a Mikó Kollégium előtt kellene felállítani az alapító gróf Mikó Imre szobrát, a megyei képtár előtt Gyárfás Jenő festőművész szobrát, a főtér parkjában pedig a világháborúk minden áldozatának emlékműve lenne, magyar, román, orosz és héber nyelvű feliratokkal. /B. Kovács András: Múlt, ízlés és szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1996. november 23.
Nov. 23-án a nagy iskolaalapító, gróf Mikó Imre halálának 120 éves évfordulójára emlékeztek Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében tudományos ülésszakot tartottak, egyben leleplezték Petrovits István szobrászművész alkotását, a márványba helyezett bronz Mikó-domborművet, melyet a kollégium falára helyeztek el. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
1996. november 27.
Az EMKE könyvtári szakosztályának háttereként működő Heltai Gáspár Alapítványt 1991-ben jegyezték be. Pillich László elnök szerint az intézmény ma már 80-85 %-ban önellátó. Anyagi szükségleteik 30 %-át nyelviskolájukkal teremtik elő, 50 %-át pedig nyomdatechnikai kellékek forgalmazását bonyolító kft-jük szolgáltatja. Kolozsvári székhelyükön működő Mikó Imre Közkönyvtár támogatja a tordai és zilahi fiókokat is, ezenkívül gyakorlóhelyül szolgál a könyvtárszakos egyetemisták részére. Állománya 21 ezer kötet, 71 %-a szépirodalom, olvasótáboruk 200 fős, közel fele egyetemista. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
1997. január 11.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium Alapítvány szoborbizottsága megtartotta harmadik ülését. Elhatározták, hogy Bocskay Vince szovátai és Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművészeket felkérik, hogy készítsék el júniusig pályázatukat, gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyijének szobrára. A pályázat elbírálása után szeretnék az egész alakos szobrot felállítani a Székely Mikó Kollégium előtt. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület a szoboröntéshez 500 kg bronzot ajánlott föl. A bizottság a szoborállítás ügyében anyagi támogatást kér. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
1997. január 17.
1859-ben alakította meg az Erdélyi Múzem-Egyesületet gróf Mikó Imre, az EME Orvosi Szakosztálya pedig 1931-ben jött létre, az akkori kolozsvári orvosi egyetem tanárainak vezetésével. 1948-ban megszüntették a működését, az EME Orvosi Szakosztálya 1990-ben indult újra, marosvásárhelyi székhellyel. Azért Marosvásárhelyen, mert itt képezik az orvosokat, tájékoztatott dr. Pap Zoltán professzor szakosztályi elnök. Közel 850 tagja van a szakosztálynak, a tagdíjból tartják fent a székházat. Vándorgyűléseket tartanak és az elhangzott előadásokat közlik az Orvosi Szakosztály Értesítőjében. - Évente 20-40 szakorvos pályázat alapján mehet Magyarországra, továbbképzésre. /Lokodi Imre: Hogyan állunk az anyatejjel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1997. január 30.
1996. aug. 7-10-én Debrecenben tartották meg a Külföldön Élő Magyar Könyvtárosok IV. Szakmai találkozóját. Az erdélyi könyvtárosok pedig Kolozsváron találkoztak 1996. nov. 22-én, az EMKE Könyvtári Szakosztálya szervezésében, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány tanácskozásán, a Könyvtár és oktatás az olvasáskultúra szolgálatában című szimpóziumon. Mindkét tanácskozáson több értékes előadás hangzott el, ebből közöl néhányat a Művelődés. Ez egyik egy érdekes felmérés az 1992-ben létrehozott kolozsvári Gróf Mikó Imre Közkönyvtárról. A könyvtár állománya számos magyarországi könyvtár adományából áll. A 21 ezer kötet 71 %-a szépirodalom, 27 %-a szakirodalom és 2 %-a idegen nyelvű irodalom. A gyűjtemény értékes része a számos 1960-1990 között megjelent magyar- és világirodalmi mű, amelyeket Erdélyben hiánycikként tartanak számon. A könyvtár otthont ad két letétbe helyezett gyűjteménynek is, a Romániai Magyar Zenetársaság tulajdonában levő, 1840 darab kottát és zenei szakkönyvet tartalmazó Tinódi-tékának és a Shimane Transilvania Alapítvány 2500 kötetes japán könyvtárnak, Kawasaki és Hirata városok adományának. A könyvtárnak 2000 beiratkozott olvasója van, az olvasók 47,5 %-a egyetemi hallgató, utánuk az iskolai tanulók következnek /32 %/, majd a dolgozók jönnek /9 %/ és a nyugdíjasok /2 %/. Az állomány része a 2500 kötetes gyermek- és ifjúsági irodalom. /Művelődés (Kolozsvár), jan./
1997. szeptember 4.
Gróf Mikó Imrének, Erdély Széchenyijének - akinek adományából létesült Sepsiszentgyörgy híres iskolája, a Székely Mikó Kollégium - szobrot szeretnének állítani . A Gróf Mikó Imre szoborbizottság adakozásra szólít fel mindenkit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./
1997. szeptember 11.
A nemzeti tudat építéséhez nyújt segítséget Kozma Dezső könyve /Erdélyi utakon. Régi kolozsvári arcok, Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1997/. A negyvennyolc bemutatott személy között van Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Mikó Imre és Brassai Károly. /Simon Attila: Honismeretünk bővítéséért. =Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./
1997. október 25.
Sepsiszentgyörgyön meghívásos pályázatot írt ki a Gróf Mikó Imre Szoborbizottság 1997 januárjában Bocskai Vince és Petrovits György számára gróf Mikó Imre, Erdély művelődéstörténetének kiemelkedő személyisége emlékének megörökítésére. A tervezett művet a város főterén állítják fel. A bizottság Petrovits István terve mellett döntött, egyben felhívást tett közzé, melyben adakozásra szólított fel, hogy elkészülhessen a szobor. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy Petőfi-szobra állt Szovátán, 1992-ben készült, Mikes-szobrát idén avatták, Marosvásárhelyen áll egész-alakos Bernády György-szobra. Szovátán 1996 őszén állították fel világháborús emlékművét. A szobrászművész megnyerte a Kézdivásárhelyen felállítandó, az 1848-as szabadságharc és a két világháború hősi halottai előtt tisztelgő emlékmű pályázatát, ugyancsak megnyert egy Apor Vilmos-pályázatot Gyulán, ez egész alakos bronzszobor a mártírhalált halt püspökről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
1998. március 3.
A Gróf Mikó Imre Alapítvány kuratóriuma és az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége első alkalommal nyújtotta át az Entz Géza-díjat. A rangos elismerést a két testület ötévenként, márc. 3-án, a díj névadójának halála napján adja át annak, aki erdélyi vonatkozású történelmi, régészeti munkásságával rászolgál erre. Imreh István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott közgazdász-történész professzora, az MTA külső tagja Látom az életem nemigen gyönyörű című munkájáért és az egész életművét betöltő, a Székelyföld múltját feltáró tevékenységéért részesült ebben a kitüntetésben. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
1998. október 23.
Megalakulásának 139. esztendejében, 65 évvel az első Sepsiszentgyörgyön tartott vándorgyűlése után az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszatért Háromszékre: okt. 23-án a városban tartotta az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya éves vándorgyűlését. A tudományos ülésszak címe: Örökös válaszúton - 1956. Kónya Ádám a Cimbora-olvasó Maléter Pál és Benedek Elek kapcsolatáról, Gagyi Balla István pedig /felolvasták/ 1956 Sepsiszentgyörgyön, a Székely Ifjak Társasága történetének tükrében címmel tartott előadást. Benkő Levente bemutatta Volt egyszer egy 56 című, a Háromszék Lap- és Könyvkiadó gondozásában /H-Press Kiadó/ megjelent könyvét. Ezután két szakosztályban folyt tovább a vándorgyűlés, amelyen az 1848-as szabadságharcra emlékeztek. A Kor és forrás témakör előadásai dr. Egyed Ákos történész, a Hősök és emlékeké dr. Csetri Elek irányításával hangzottak el. A részvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt gróf Mikó Imre dokumentációs emlékkiállítást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24., az előadások felsorolása: okt. 22./ Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című könyvéből vett részlettel emlékezett a forrdalomra a brassói hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./
1998. november 14.
Nov. 14-én Sepsiszentgyörgy központi parkjában felavatták gróf Mikó Imre bronzszobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Az ünnepségen Egyed Ákos történész Mikó Imre elévülhetetlen érdemeiről beszélt, Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet a mai Mikók közösségépítő munkájához kívánt sok sikert. Az ünnepség második részében a városban levő Székely Mikó Kollégium dísztermében felavatták Mikó Imre arcképét, melyet Barabás Miklós festménye alapján Kiss Béla tanár készített. /Gróf Mikó Imre figyelő tekintete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1998. november 26.
A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság alelnöke, Molnár Szabolcs, a Hungarológia Tanszék vezetője háromszéki körutat szervezett a tagság részére. Sepsiszentgyörgyön jelen voltak gróf Mikó Imre szobrának leleplezésénél, jártak Csomakőrösön, Kézdivásárhelyen, Alsócsernátonban és Dálnokon. Hiányolták, hogy Csomakőrösről és Dálnokról nincs tájékoztató anyag. /Bakó Mária: Vissza a gyökerekhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1999. július 8.
A Polis Kolozsvár egyik legismertebb könyvkiadója, mely mind a felnőttek, mind a diákság körében népszerűségnek örvend. 1999 első félévéről Dávid Gyula irodalomtörténész, a kiadó szerkesztője elmondta, hogy anyagilag közepesen zárult. Volt néhány előkészületben lévő könyv, amelyről támogatók hiányában le kellett mondani. A Polis Remekíró Diákkönyvtára sorozatában idén három könyv jelent meg: Jókai Mór: Forradalmi és csataképek, Esztétikai olvasókönyv - A szép aktualitása kérdéséhez, továbbá A Nyugat esszéírói. A XX. századi magyar költészettel foglalkozó sorozatban az Osiris Könyvkiadóval közösen jelent meg Pilinszky, majd József Attila összes versei; a Magyar Könyvklubbal közösen két Kányádi-kötet; Petőfi összes versei; Székely János összes drámái. A nemrég megjelent kötetek harmadik része július elejére, az Ünnepi Könyvhétre készültek el, igényesebb kiadásban: Cs. Gyimesi Éva: Kritikai mozaik; Imreh István: Erdélyi néptörténeti rajzolatok (a Teleki László Akadémiával közösen), Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei, valamint Dávid Gyula-Mikó Imre: Petőfi Erdélyben (újrakiadás). A második félévi között van egy Mikszáth- és egy Tamási-novelláskötetet, a Magyar Felvilágosodás Antológia második kötete, Kovács András Ferenc új gyermekvers kötete, valamint két-két Kós Károly-, illetve Bánffy Miklós-kötet. Új sorozatot is indít a kiadó a polgári társadalom bölcseleti alapműveiből, ennek első kötete John Locke: Második értekezés a polgári kormányzatról. Ez egyébként egy tizenkét kötetre tervezett sorozat, legnagyobb részük magyarul most jelenik meg először. A sorozat célja hozzáférhetővé tenni a 17-18. századi angol és amerikai polgári gondolkodók azon műveit, melyeken a modern polgári társadalom jelenleg is alapul. /Félévi mérleg a Polisnál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
